Miért olyan nehéz szerkeszteni egy PDF-et?

A PDF kész oldal, nem dokumentum

Az Adobe az 1990-es évek elején egyetlen probléma megoldására tervezte a formátumot: egy oldal nézzen ki pontosan ugyanúgy minden képernyőn és minden nyomtatón, bármilyen betűtípusai és programjai vannak is a másik félnek. A PostScriptből nőtt ki, abból a nyelvből, amelyet a nyomtatók akkor már beszéltek, és ezt a természetét megőrizte. A PDF azt írja le, hogyan néz ki egy oldal, miután már minden eldőlt: a betűtípus, a méret, az, hogy hol törik az egyes sor, és hol áll minden egyes betű.

Egy Wordben vagy a Google Dokumentumokban készült dokumentum épp az ellenkezőjét tárolja: a szöveget és az elrendezés szabályait (ez egy címsor, ez a bekezdés sorkizárt, a margó 2 cm). Az alkalmazás minden megnyitáskor újratördeli az oldalt, ezért írhatsz bele egy mondat közepébe úgy, hogy utána minden arrébb húzódik. A PDF ezt a munkát már elvégezte, a szabályokat pedig eldobta. Aki szerkeszti, egy olyan folyamatot fordít vissza, amelyre a fájl már nem emlékszik.

Mi van valójában egy PDF-oldalban

Ha belenézel egy PDF-oldalba, nem mondatokat találsz, hanem rajzolási parancsok listáját. Szöveg esetén mindegyik nagyjából ezt mondja: használd az F1 betűtípust 11 pontos méretben, menj erre a pozícióra, rajzold ki ezeket a karaktereket. Ami a szerkesztéshez kellene, az többnyire hiányzik:

• Nincsenek szavak és bekezdések. A fájl karaktereket helyez el, gyakran rövid adagokban. A szóköz sokszor nem szóközkarakter, csak egy hézag az elhelyezésben, a bekezdés pedig egyszerűen néhány sor, amely történetesen egymás alatt áll.
• Nincs olvasási sorrend. A szöveg bármilyen sorrendben kirajzolható, ahogy a fájlt készítő programnak éppen kényelmes volt: egy táblázat oszloponként, elsőként az oldal lábléce, két újsághasáb soronként egymásba fésülve.
• Csak a használt betűkre szűkített betűtípusok. Hogy a fájl kicsi maradjon, a legtöbb PDF minden betűtípusnak csak egy részkészletét ágyazza be, amelyben kizárólag az oldalon előforduló karakterek vannak. Ha a szóban, amelyre szükséged van, olyan betű szerepel, amely addig sehol sem fordult elő, a fájlban lévő betűtípusban nincs hozzá betűforma. Egyes PDF-ek egyáltalán nem ágyaznak be betűtípust, és arra hagyatkoznak, amit a PDF-olvasó éppen talál.
• Rögzített térközök. A sorkizárt szöveget a fájl pontos, a sor mentén elosztott igazításokkal tárolja, hogy kitöltse a teljes sorszélességet. Ha egyetlen szót megváltoztatsz, ezek közül a számok közül egy sem lesz jó.
• Külön rétegek az utólag hozzáadott elemeknek. A kiemelések, az öntapadó jegyzetek, a fehér téglalapok, az űrlapmezők és az aláírások az oldal fölé rajzolt annotációk, nem az oldal részei. Ezért van az, hogy a fehér téglalap csak elrejti a szöveget, de nem távolítja el.
• Szövegnek látszó képek. Egy logó, egy diagram, egy beillesztett képernyőkép vagy egy szkennelt oldal képpontokból áll. Egyáltalán nincsenek benne szerkeszthető karakterek.

A PDF minden más tulajdonsága ezt erősíti. A tartalma tömörített, az objektumait a fájlon belüli bájtpozíciójuk alapján lehet megtalálni, a jelszóval védett fájl pedig titkosított. Egyiket sem arra tervezték, hogy valaki felnyissa és átrendezze. Arra tervezték, hogy megjelenítsék.

Miért nehéz egyetlen szót is megváltoztatni

Tegyük fel, hogy egy bekezdés közepén szeretnél kijavítani egy helyesírási hibát. Egy Word-fájlban ez egyetlen billentyűleütés. Egy PDF-ben a szerkesztőnek előbb ki kell derítenie, mely kirajzolt karakterek tartoznak ugyanahhoz a sorhoz (a pozíciójukat megmérve), mely sorok alkotnak egy bekezdést (a sortávolságból, a behúzásokból és abból, hogy egy sor a margó előtt véget ér-e), milyen széles a hasáb, és hogy a szöveg balra zárt, középre zárt vagy sorkizárt-e. Mindez sehol sincs leírva.

Ezután el kell tüntetnie a régi karaktereket, meg kell állapítania, melyik betűtípussal készültek, és milyen színűek voltak, majd ugyanazzal a betűtípussal, mérettel és térközzel kell kirajzolnia a javított szót, hogy ne üssön el a többitől. Ha a javítás hosszabb az eredetinél, a sor már nem fér el, ezért az egész bekezdést újra kell tördelni, és mindennek, ami alatta van, lejjebb kell csúsznia. De csak akkor, ha semmi sincs útban: egy táblázat, egy kép vagy egy lábléc fal.

Mindegyik lépés részben találgatás, és minden PDF-et készítő program másképp dönt a betűtípusokról, a térközökről és a rajzolás sorrendjéről. Ez a valódi válasz arra, miért olyan nehéz PDF-et szerkeszteni. Nem egyetlen zárról van szó. Hanem egy tucat apró tényről, amelyet a fájl soha nem rögzített, és amelyet minden szerkesztőnek ki kell következtetnie, néha tévesen.

Miért szerkeszthető könnyen az egyik PDF, és miért áll ellen a másik

Mivel a formátum ennyi változatot megenged, egy PDF szerkeszthetősége sokkal inkább azon múlik, hogyan készült, mint azon, hogy melyik alkalmazásban nyitod meg:

• Wordből, a Google Dokumentumokból, InDesignból vagy egy weboldalból exportálva: valódi szöveg, beágyazott betűtípusok, minden látható sorhoz egy kirajzolt sor. Ez a legjobb eset. A legtöbb szerkesztő meg tud változtatni egy szót, a jók a bekezdést is újra tudják tördelni.
• Be nem ágyazott betűtípussal készült: a szöveg szerkeszthető, de az új betűk helyettesítő betűtípussal jelennek meg, és az illesztés meglátszhat.
• Szkennelt vagy lefényképezett: kép, amelyben nincs szöveg. Semmit sem lehet kijelölni, amíg az OCR szerkeszthetővé nem teszi a szkennelt PDF-et, és a felismert szöveg még akkor is csak az, amit az OCR-motor a legjobb tudása szerint kiolvas a képpontokból.
• Lapított vagy aláírt: lapításkor az űrlapmezők és az annotációk véglegesen beolvadnak az oldalba, a tanúsítványalapú elektronikus aláírás pedig lezárja a fájlt, így már az első módosítás érvényteleníti.
• Jelszóval védett: a tartalom titkosított, és jelszó nélkül egyetlen szerkesztő sem látja az oldalt.

Ha nem általában a formátummal, hanem egy bizonyos fájllal van gondod, nézd meg, miért nem szerkeszthető egy PDF: ezen az oldalunkon mindegyik esethez találsz egy tíz másodperces próbát és a hozzá tartozó megoldást.

Hogyan szerkeszt mégis szöveget egy jó PDF-szerkesztő

A formátumban semmi sem akadályozza meg, hogy egy szerkesztő szöveget módosítson. Csak újra fel kell építenie, amit a fájl kihagyott, méghozzá olyan jól, hogy az eredmény érintetlennek látsszon. Ebben térnek el leginkább a szerkesztők. Van, amelyik az egész oldalt szövegszerkesztős dokumentummá alakítja, majd vissza, és közben elvész az elrendezés. Van, amelyik képpé alakítja a szerkesztett oldalt, és ezzel elvész a kijelölhető szöveg. És van, amelyik az új szót azzal a betűtípussal rajzolja ki, amelyik éppen kéznél van, a régit pedig alatta hagyja.

A peadf „Szöveg szerkesztése PDF-ben” eszköze arra épül, hogy mindezt rendesen végezze el, a böngészőben, a fájl feltöltése nélkül. A kirajzolt karaktereket a pozíciójuk alapján sorokba gyűjti, megállapítja, mely sorok alkotnak egy bekezdést, és milyen széles a hasábja, a szöveg színét magukból a rajzolási parancsokból olvassa ki, a betűtípust pedig a fájlból veszi, hogy a szerkesztett sor ugyanazzal a betűtípussal jelenjen meg, mint a körülötte lévők. A régi karaktereket kiveszi a fájlból, ahol ez biztonságosan megtehető és ellenőrizhető, máshol egy olyan lefedés alá rejti őket, amelyet az oldal saját hátteréből fest. A hosszabb módosítás csak azokat a sorokat tördeli újra, amelyeket muszáj, és lejjebb tolja az alatta lévő szöveget, de csak sima háttér fölött. Ahol pedig a beágyazott betűtípusban soha nem volt meg egy karakter, amelyet beírsz, azt az egy karaktert külön rajzolja ki, hogy a sor többi része valódi szöveg maradjon.

Így szerkeszthetsz PDF-et a lehető legkisebb kárral

Ha tudod, miért áll ellen a formátum, azt is tudod, hogyan dolgozz vele. Bármelyik szerkesztőt használod:

1. 1

   Nézd meg, milyen PDF-ed van

   Húzd végig az egeret egy szövegsoron. Ha kijelölődik, az oldalon valódi szöveg van. Ha ehelyett egy keret jelenik meg az egész oldal fölött, akkor az oldal szkennelt, és előbb OCR kell hozzá.

2. 2

   Lefedés helyett a meglévő sort szerkeszd

   A peadf-ben nyisd meg a fájlt a „Szöveg szerkesztése PDF-ben” eszközben, válaszd a „Kijelölés” eszközt, és kattints a sorra. Helyben írd át a szavakat, így a szerkesztő megtarthatja a betűtípust, a méretet, a színt és az igazítást, amelyet a fájlban talált.

3. 3

   Maradj közel az eredeti hosszhoz

   A hasonló hosszúságú javítás a saját sorában marad. A jóval hosszabb újratördeli a bekezdést, és a szerkesztő szól, ha nincs hely lejjebb tolni az alatta lévő szöveget.

4. 4

   Vesd össze az új karaktereket a szomszédaikkal

   Nagyíts rá. Ha egy betű más betűtípusúnak látszik, a fájlban nem volt meg az a betűforma. Az oldal akkor marad egységes, ha úgy fogalmazol át, hogy ne kelljen az a betű, vagy ha lefeded az egész sort, és újra beírod. Erről bővebben azon az oldalunkon olvashatsz, amely arról szól, hogyan szerkeszthetsz PDF-et a formázás elvesztése nélkül.

5. 5

   Az exportált fájlt ellenőrizd, ne a szerkesztőt

   Nyisd meg a letöltött fájlt a megszokott PDF-olvasódban. Keress rá a javított szóra, és a régire is. A szerkesztés ingyenes. A letöltéshez ingyenes fiók és fizetős csomag kell: az első hét ára 0,99 GBP.

Ahol a legjobb szerkesztő is megáll

• Képen belüli szöveg. Egy logó, egy diagram vagy egy képernyőkép betűi képpontok, ezért a képet nem szerkeszteni, hanem kicserélni kell.
• A középre és a jobbra zárt szöveg, a táblázatcellák és a magukban álló sorok soronként szerkeszthetők, és megtartják a saját szélüket, mert nincs bekezdés, amelyet újra lehetne tördelni.
• Az a bekezdés, amely nem tudja lejjebb tolni az alatta lévő tartalmat, a rendelkezésére álló helyre illeszkedik be, de csak egy határig. Azon túl a tisztességes megoldás a rövidebb szöveg.
• A soha be nem ágyazott betűtípusok és azok a karakterek, amelyek hiányoznak a beágyazott részkészletből, helyettesítő betűtípussal jelennek meg. Egy rövid módosításnál ez alig látszik, egy teljesen új bekezdésnél nagyon is.
• Az OCR-rel felismert szöveg becslés. A pozíciói és a méretei hozzávetőlegesek, a felismert szavakat pedig át kell olvasni.
• A tanúsítványalapú elektronikus aláírás egyetlen szerkesztőben sem éli túl a módosítást. Szerezz egy aláíratlan példányt, azt módosítsd, és írd alá újra.
• A titkosítás nem formaság. Jelszó nélkül nincs oldal, amelyet szerkeszteni lehetne, és itt semmi sem állít vissza vagy talál ki jelszót.

Amit kérdezni szoktak